REGINA Modell Program

Szakmai háttér: REGINA Modell Program (RMP)

Sokféle életvezetési stratégia létezik. Van aki családban él, van aki egyedül, van akinek van gyermeke, van akinek nincs. Mindenki boldogulni igyekszik. A REGINA Program alapértéke, hogy semelyik életvezetési modellt nem tekinti jobbnak a másiknál. Célja, hogy a nők számára fenntartható alternatívákat kínáljon, és segítse az adekvát egyéni életvezetési rutinok kialakítását, illetve a nők anyagi és társadalmi függetlenségének növekedését.
Hiszünk abban, hogy ez segítheti a családok stabilitásának megerősödését, és hozzájárul az egész társadalom boldogulásához.
A nők társadalmi nemi szerepeik mentén számos olyan területen hátrányos helyzetben vannak, amelyek eredményeként a jelenlegi gazdasági és társadalmi környezetben nem tudnak egyenlő eséllyel indulni a munkaerőpiacon sem. Ez azonban nem kezelhető csupán munkaerőpiaci problémaként, hanem komplex társadalmi folyamatok állnak hátterében.

Ennek a ténynek a felismerése és megértése indította el a Regina Modell Program kidolgozását és megvalósítását először Gödöllőn és környékén. Bár a megvalósítás anyagi és infrastrukturális hátterének előteremtése a program sikerének egy lényeges tényezője, mégis egyértelműen kijelenthető, hogy az eddigi eredmények elérésében legnagyobb szerepe azoknak a nőknek volt, akik önkéntes munkájukkal, szakmai tapasztalataikkal, személyes élethelyzeteik, problémáik értelmezésével és elmondásával, illetve igényeik megfogalmazásával és a lehetséges megoldási lehetőségek kivitelezésével hozzájárultak ahhoz, hogy a REGINA Modell Program tizedik működési évében egyre szélesebb közösségnek tudjuk szolgáltatásainkat kínálni és aktív résztvevőivé váltunk a helyi közösség életének.

A REGINA Modell Program elméleti rendszerét 2002 őszére dolgozta ki az Euconsult Alapítvány. A modell helyi relevanciáját egy kérdőíves felmérés segítségével ellenőriztük, melyben Gödöllő és környékének munkaügyi helyzetét vizsgáltuk. A modell társadalmi hálózatok kialakítását célzó elemének megvalósítása 2003. elején indult PHARE támogatással, 2004-ben pedig a program munkaerőpiaci reintegrációs eleme nyert támogatást a HEFOP 1.3.1 program keretében. A program fejlődésének és növekedésének eredményeként 2005. februárjában létrejött a Regina Közhasznú Alapítvány.
A Regina Modell Program (RMP) egy komplex elméleti vidékfejlesztési és munkaerőpiaci reintegrációs modell, mely a női valóságon felmerülő problémákra és igényekre igyekszik megoldásokat kínálni. A Modell filozófiája szerint például a nőknek önálló döntési joga, hogy vállalnak-e gyermeket vagy sem. És akár vállalnak gyermeket, akár nem, ettől függetlenül szükséges, hogy a munkaerőpiacon a férfiakkal egyenlő eséllyel indulhassanak és vehessenek részt.
A REGINA név egy betűszó, jelentése: REGionális Információk Nőknek, Anyáknak. A név jelképezi azt, hogy a modell sarkalatos pontja a regionalitás, az információ csere, és hogy tevékenységének fókuszában a nők állnak, akik vagy anyák vagy nem, de mindenképpen a helyi közösség tagjai. A REGINA fontos alapelve a tolerancia, tagja lehet mindenféle családi állapotú, életvezetési modellt követő nő. A REGINA semmilyen családi állapotot nem tart “jobbnak” a többinél, elismeri a nők szabad önrendelkezési jogát a saját életvezetési stratégiájuk kialakításban. A REGINA elméleti alapja mindenfajta vallási és politikai irányzattól független.
Az RMP elméletének fő fókuszai

1. A helyi közösség építése nők által meghatározott és a nők igényeire reflektáló módon.

2. Közösségi események szervezése, közösségfejlesztés.

3. Helyi információs csatornák és hálózatok kialakítása, melyek a nők igényeit figyelembe veszik.

4. Szakmai és lelki megerősítő képzések.

5. A nők önbizalmának erősítése.

6. Védett, elfogadó és toleráns közösség létrehozása, ahol a nők őszintén megoszthatják egymással problémáikat, tapasztalataikat, sikerélményeiket.

7. A helyi szociális szolgáltatások színvonalának a fejlesztése.

8. A helyi tömegközlekedés színvonalának javítása.

9. A nők igényeinek megfogalmazása és artikulálása a helyi és az országos döntéshozatalban.

10. A helyi munkalehetőségek felkutatása és információ áramoltatása munkaadók és munkavállalók között.

11. Nőbarát munkakonstrukciók kialakítása, munkahely teremtés helyben (főállások, részállások, távmunka, részmunkaidő).

12. Együttműködés helyi civil szervezetekkel, kis és középvállalatokkal (potenciális munkaadók és szolgáltatók is lehetnek).

13. Együttműködés a helyi önkormányzatokkal, szociális és kulturális intézményekkel.

14. Érdekképviselet, részvétel a döntéshozatali folyamatokban.

15. A társadalmi nemi kérdések tudományos kutatása, eredményeinek gyakorlati alkalmazása.

16. Politikai és vallási függetlenség.

Tekintettel a program komplexitására, az elmélet gyakorlati megvalósítása a meglévő erőforrásokra építve lépésekben történhet. Az elmélet alapja, hogy az egyes fókusz területek megvalósításának sorrendje a helyi adottságok és erőforrások fényében változó lehet. A gödöllői RMP keretében először a hálózatfejlesztő tevékenységeken keresztül a programot támogató és fenntartó társadalmi szövet kialakítása történt meg és ezt követte a nők munkaerőpiaci reintegrációját segítő programelem megvalósítása. Jelenleg a korábbi programelemek mellett a helyi érdekvédelmi tevékenység felvállalása és a részvételi demokrácia fejlesztése áll tevékenységünk középpontjában.